Nem kívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

A jelentős mennyiségű fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó Spirulina alkalmazásával gyűjtött tapasztalatok szerint napi 50 g bevétele esetén komolyabb figyelmet érdemlő kedvezőtlen hatások nem várhatók. A nem elegendő vízfogyasztás vagy nagyobb adagban történő használat esetén, a „kezelések” kezdetén, illetve bizonyos betegségek (pl. anémia) esetén azonban az enyhe hőemelkedéstől, enyhe hányingertől, gyomorpanaszoktól és székrekedéstől kezdve a máj- és vesepanaszokig többféle nem kívánt hatás jelentkezésével lehet számolni. A Spirulina készítmények használatát célszerű kisebb adagok bevételével kezdeni, illetve az átlagos napi vízfelvételt 1/2–1 literrel kiegészíteni, mert ezzel az ajánlott adagok bevétele esetén jó eséllyel kizárható a kedvezőtlen hatások előfordulása. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy bármilyen kedvezőtlen hatás fellépése esetén érdemes orvossal konzultálni annak érdekében, hogy az étrend-kiegészítő hosszabb távon történő alkalmazása biztonságos legyen.

Spirulina felhasználások

A betegségek következtében fellépő alultápláltság megszüntetése és betegség utáni lábadozás elősegítése,anyagcsere-betegségek (kórosan magas vérzsír- és vércukorszint), daganatos megbetegedések kiegészítő kezelése, gyulladással járó folyamatok kezelése és gyulladások mérséklése; gyógyszerek okozta káros hatások mérséklése – máj-, szív- és vesevédelem; vírusfertőzések megelőzése és légúti megbetegedések okozta panaszok mérséklése. Érdemes hozzáfűzni, hogy gyakran kombinálják más algákkal, leginkább a gyakori és könnyen szaporítható, Chlorophyta törzsbe tartozó Chlorella vulgaris zöldalgával.

Ajánlott napi adagok: a hagyományos alkalmazásokban megfigyelt adagok (10–15 g), valamint preklinikai kísérletekben és klinikai vizsgálatokban alkalmazott adagok a felhasználás céljától (pl. roborálás, betegségek megelőzése, táplálkozás kiegészítése a szokásos táplálkozás be nem vihető anyagokkal, súlyos betegség kiegészítő kezelése, betegségből történő kilábalás elősegítése) függően, szárított állapotban 3–30 g közé tehető.

Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.

Főbb hatások

A Spirulina platensis szárított porával (önmagában vagy mikroelemekkel és vitaminokkal dúsítva), különböző (vizes- és oldószeres) kivonataival és izolált hatóanyagaival (legfontosabbak: C-fikocianin, sajátos poliszacharidok) sejteken és különböző állatfajokon nagy számú preklinikai kísérletet, illetve humán vizsgálatot végeztek el, melyeknek eredményei alapján a főbb hatások az alábbiakban foglalhatók össze:

• - antivirális és vírusfertőzés ellenes (vizes kivonata gátolja a HIV-1 vírus replikációját – klinikai vizsgálatokban igazolt),
• - antimikrobiális (különböző szerves oldószerekkel készült kivonatai, illékony szénhidrogénjei - heptadecén és tetradecén),
• - antioxidáns (por önmagában és kombinált készítményekben, szuperkritikus extrakcióval készült kivonat),
• - gyulladáscsökkentő (különösen a C-fikocianin, melynek ilyen jellegű hatását kísérletesen kiváltott arthritis esetében is igazolták állatokon),
• - fájdalomérzetet mérséklő (C-fikocianin),
• - szív-, máj- és vesevédő (elsősorban a szabadgyök-hatástalanító, antioxidáns és sejtvédő sajátosságainak köszönhetően),
• - immunmoduláns (vizes kivonat, benne a sajátos poliszacharidok - klinikai vizsgálatokban igazolt),
• - tumorképződési folyamatot megakadályozó, lassító (az immunvédekezés felerősödésének köszönhetően - klinikai vizsgálatokban igazolt), 
• - méregtelenítő és gyógyszerek okozta mellékhatásokat mérséklő (antibiotikumok és egyéb gyógyszerek – pl.antituberkulotikumok, cisplatin, ciklosporin - szív- és vesekárosító hatását mérséklő - klinikai vizsgálatokban igazolt),
• - vérlemezkék összecsapzódását gátló és érelmeszesedés folyamatát lassító,
• - a vérzsír értékeket kedvezően befolyásoló (a káros hatású LDL-koleszterin koncentrációját csökkentő és az érvédő HDL-koleszterin arányát növelő),
• - vércukorszint csökkentő (humán vizsgálatokkal is igazolt),
• - antiallergén (allergiás rhinitis esetében igazolták ilyen jellegű hatását),
• - alultáplált betegek állapotát jelentős mértékben feljavító (ez utóbbi hatást HIV-fertőzött kiskorú gyerekek esetében klinikai vizsgálatokban igazolták)

Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.

Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag

Étrend-kiegészítőként, por és tabletta alakban az USA-ban kezdték el forgalmazni a 80-as évektől.
Hírnevének köszönhetően ma már nem természetes élőhelyeiről szüretelik, hanem speciális farmokon,
kontrolált körülmények közt termesztik az USA-ban, Távol-Keleten és Ausztráliában.

Egyes nézetek szerint étkezés előtt fogyasztva csökkenti az étvágyat, ezáltal alapanyaga a felkapott
fogyókúrás készítményeknek. Máshol, mint immunerősítő és rákmegelőző csodaszerként tartják számon.
Mértékletes fogyasztása vitaminhiányos vagy egyoldalú táplálkozás esetén valóban indokolt lehet.

Spirulina érdekességek
* A legtöbb spirulinát a halak, hüllők és madarak fogyasztják állateledel formájában
* Az állatkerti flamingókat algadiétán tartják, hogy rózsaszín árnyalatukat jobban kiemeljék
* Versenylovaknál a természetes dopping szerepét tölti be
* A NASA rkutatói spirulinát fogyasztanak rutazásuk során

Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.

Spirulina, a tablettába zárt csodaalga

Spirulina névre hallgat a 21. század egyik legegészségesebb táplálék-kiegészítőjének kikiáltott mikroszkopikus élőlény. A Spirulina "alga" köznapi elnevezése ellenére a baktériumokkal áll a legközelebbi rokonságban, a cianobaktériumok törzsébe tartozik.

Prokarióta, azaz nem rendelkeznek körülhatárolt sejtmaggal (ellentétben az algákkal, amelyek egy- vagy többsejtűek), viszont színanyagainak köszönhet ően a növényekhez hasonlóan képes fotoszintetizálni.
A kutatók szerint a néhány milliárd évvel ezelőtt élt rokonai lehettek az első élő szervezetek, amelyek oxigént termeltek, "tevékenységük nyomán a légkör összetétele kezdett megváltozni, s ez megnyitotta az utat a fejlettebb létformák kialakulása felé".

A cianobaktériumok szélsőséges viszonyok között is megtelepednek h forrásokban, gleccsereken, fák kérgén, leveleken, homokon vagy sziklaszirteken. Egyes fajaik gombákkal zuzmókat alkotnak, mások baktériumokban színtestekként működnek. A Balaton túlmelegedésekor fellépő kellemetlen vízvirágzásban is nagy szerepe van a cianobaktériumoknak.

A Spirulina természetes körülménye között trópusi és szubtrópusi magas pH-értékű állóvizek lakója Afrika,
Ázsia és Dél-Amerika tavaiban. Időszámításunk utáni pályafutása a 16. századi Azték kultúráig vezethető
vissza, ahol mindennapi élelemként fogyasztották. A spanyol felfedezők állítása szerint a Texcoco-tóból
halászott zöld algából készített sütit és szárított csipszet árulták mindenfelé a piacokon.
Ehhez hasonló, szárított formájú felhasználása ismeretes a Szahara sivatag körüli területekrő l, ahol dihé
elnevezésű algakenyérként volt közismert.

Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.

Spirulina leírás és előfordulás

Leírás és előfordulás: prokarióta, egysejtű kékmoszat vagy kékbaktérium. Mintegy 5–10-szer nagyobbak a baktériumoknál, de azokhoz hasonlóan osztódással szaporodnak, többé-kevésbé laza kapcsolatú csoportokban (telepekben) élnek. Az ide tartozó Spirulina nemzetségre jellemző, hogy a sejtek nem elágazó sejtfonalakat képeznek, laza csoportba tömörülve vízben élnek. A fonalakban a sejtek egyformák, legfeljebb a csúcsi sejt mutat eltérő alaki sajátságokat a nemzetségen belül. A fonalak mindig szabályosan csavarodottak. A sejtek közötti harántfalak általában nem látszanak. A fotoszintézist (a fény gyűjtését, abszorpcióját) a kékmoszatokban a fikobiliszómákban (sajátos sejtszervecske) található klorofill-A mellett a kékes színt adó fehérjekomplex, a C-fikocianin (= fikocianin C) végzi.
A Spirulina platensis rendszerint 5–7 csavarulatból álló fonalakat képez. Egyike a legismertebb termesztett tengeri algáknak. Fontosabb természetes előfordulási helyei a trópusi és szubtrópusi, magas karbonát-tartalmú, viszonylag lúgos kémhatású vizekben találhatók, Afrikában, Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában. Érdemes megjegyezni, hogy a nagyobb termetű tengeri szervezeteket (zöld-, barna- és vörösmoszatokat) az emberiség több ezer éve hasznosítja trágyázásra, táplálkozásra, gyógyászati célra, ma is, továbbá jelenleg kozmetikumok előállítására is. A múlt századtól kezdve pedig a kisebb méretű tengeri szervezetek termeszthetősége és hasznosítása iránt egyre jobban fokozódik az érdeklődés. Az 1960-as évek közepén például egy szaharai expedíció során belga kutatók jegyezték fel, hogy a dél-szaharai bennszülöttek a Csád-tóból gyűjtött Spirulina maxima algát napon megszárítják, majd levesnek, főzeléknek vagy kalácsnak elkészítve fogyasztják. Ez egyike annak a sok példának, melyek arra ösztönözték a kutatókat, hogy behatóan vizsgálják a tengerekben található kisebb méretű élő szervezeteket. Az algákat ma ipari méretekben, tápsókkal kellően ellátott medencékben termesztik. Az algák adott területre vetített biomassza-, szárazanyag- és fehérje, valamint hatóanyag hozam tekintetében messze felülmúlják a magasabb rendű élelmiszer-, takarmány- és gyógynövények hasonló paramétereit. Miután az algák a magasabb rendű növényekkel ellentétben kis összenergia ráfordítással, térfogatukhoz
képest nagy mennyiségű szerves anyagot képesek igen rövid idő alatt előállítani, ennek köszönhetően tökéletesen alkalmasak a biológiailag hasznos, értékes anyagok nagy mennyiségben történő gyors előállítására.
Közismert tény, hogy a NASA űrhajósai Spirulina algákból előállított készítményeket is fogyasztottak, melyeknek táplálkozási és gyógyászati értékeit igen sokoldalúan tárták fel. Ma úgy vélik a kutatók, hogy az algák a jövőben a mostaninál is jelentősebb és szélesebb körben ismert gyógyhatású táplálékokká fognak válni, és ezek egyike a Spirulina platensis.

Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.

Spirulina története

A tengeri szervezetek fogyasztása közel egyidős az emberiséggel. Azt ugyan nem tudjuk megmondani, hogy a Spirulina fogyasztása mikor kezdődött, de azt tudjuk, hogy az algák táplálkozási célú felhasználásával kapcsolatos első írásos források a 16. századra nyúlnak vissza. Bernal Díaz del Castillo (1492–1585), a konkvisztádor Hernán Cortés krónikása szerint az azték városok piacai igazán színes látványt nyújtottak, ahol szinte mindent lehetett kapni a ragyogó drágaköveken keresztül állatgyógyszerekig, az alapvető élelmiszerektől a luxuscikkekig. A leírás szerint az aztékok azonban a legnagyobb becsben egy
kis, zöld színű süteményt/pogácsát tartották, amit tecuitlatl néven emlegettek, és amellyel hasonlóképp kereskedtek, mint az európaiak a sajttal. Cortést és a spanyolokat zavarba hozta ez a kis „zöld sár”. Sosem kóstolták meg, de az aztékok szerint az íze kiváló volt. Az aztékok csónakjaikról úgy gyűjtötték a Spirulinát, hogy egy sűrű szövésű hálót dobtak a víz felszínére, majd lassan kihúzták és a beletapadt Spirulinát a csónakba tették. Az így begyűjtött zöld masszát a parton kialakított teraszokra, padokra halmozták, 3–4 cm vastagságúra egyengették és a napon szárították, amíg kb. 2–3 mm vastagságúvá nem száradt. A későbbi útleírások egy kissé árnyalják a képet és olykor össze is zavarják a késői korok olvasóit, hogy az aztékok hogyan is fogyasztották a tecuitlatl-t. Az biztosnak látszik, hogy elsődlegesen kenyérbe/lepénybe töltve ették. Az így kapott étel íze - a leírások szerint - hasonlatos volt a sajtéhoz. Különböző gabonákat kevertek még hozzá, valamint egy paradicsomból, chili paprikából és különböző fűszerekből álló szósszal ízesítették, amit chilmolli néven neveztek.

Azt mondják, hogy Montezuma, nagyon szerette a halat, de a legközelebbi hely, ahonnan friss halat lehetett szerezni, az, a Mexikói-öbölben volt, a királyi palotától közel 300 km-re. Ezért rendszeresen futárok futottak a palotától az öbölig és vissza. A feljegyzések szerint naponta közel 200 km-t tudtak futva megtenni. Rövid pihenőiken a tasakban magukkal vitt Spirulina porból és friss vízből álló frissítő, regeneráló italt készítettek, majd folytatták útjukat.
A Spirulina-használat kultúrája azonban nem az aztékoktól, hanem a majáktól ered. Moorhead és társai összefoglaló munkájukban említik, hogy történelmi bizonyítékok vannak arra nézve, hogy 300–900 közt a maják már ismerték és fogyasztották a Spirulinát. Az aztékok pedig a legyőzött toltékoktól tanulhatták meg a Spirulinával kapcsolatos teendőket. Tudományos ismeretterjesztő füzetünk célja az, hogy a Spirulináról (Spirulina platensis) fontos alapadatokat adjunk közre, illetve segítsünk a természetes gyógymódok iránt érdeklődőknek abban, hogy megérthessék, mit várhatnak és mit nem várhatnak el ettől az igen gazdag hatóanyag tartalmú, szélsőséges körülmények közt is megtermő, az éhezés és az elhízás visszaszorításában is fontos szerep betöltésére alkalmas tengeri szervezettől. A pontosabb szövegértés elősegítésére füzetünk végén egy szómagyarázat található.

Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.