Spirulina leírás és előfordulás

Leírás és előfordulás: prokarióta, egysejtű kékmoszat vagy kékbaktérium. Mintegy 5–10-szer nagyobbak a baktériumoknál, de azokhoz hasonlóan osztódással szaporodnak, többé-kevésbé laza kapcsolatú csoportokban (telepekben) élnek. Az ide tartozó Spirulina nemzetségre jellemző, hogy a sejtek nem elágazó sejtfonalakat képeznek, laza csoportba tömörülve vízben élnek. A fonalakban a sejtek egyformák, legfeljebb a csúcsi sejt mutat eltérő alaki sajátságokat a nemzetségen belül. A fonalak mindig szabályosan csavarodottak. A sejtek közötti harántfalak általában nem látszanak. A fotoszintézist (a fény gyűjtését, abszorpcióját) a kékmoszatokban a fikobiliszómákban (sajátos sejtszervecske) található klorofill-A mellett a kékes színt adó fehérjekomplex, a C-fikocianin (= fikocianin C) végzi.
A Spirulina platensis rendszerint 5–7 csavarulatból álló fonalakat képez. Egyike a legismertebb termesztett tengeri algáknak. Fontosabb természetes előfordulási helyei a trópusi és szubtrópusi, magas karbonát-tartalmú, viszonylag lúgos kémhatású vizekben találhatók, Afrikában, Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában. Érdemes megjegyezni, hogy a nagyobb termetű tengeri szervezeteket (zöld-, barna- és vörösmoszatokat) az emberiség több ezer éve hasznosítja trágyázásra, táplálkozásra, gyógyászati célra, ma is, továbbá jelenleg kozmetikumok előállítására is. A múlt századtól kezdve pedig a kisebb méretű tengeri szervezetek termeszthetősége és hasznosítása iránt egyre jobban fokozódik az érdeklődés. Az 1960-as évek közepén például egy szaharai expedíció során belga kutatók jegyezték fel, hogy a dél-szaharai bennszülöttek a Csád-tóból gyűjtött Spirulina maxima algát napon megszárítják, majd levesnek, főzeléknek vagy kalácsnak elkészítve fogyasztják. Ez egyike annak a sok példának, melyek arra ösztönözték a kutatókat, hogy behatóan vizsgálják a tengerekben található kisebb méretű élő szervezeteket. Az algákat ma ipari méretekben, tápsókkal kellően ellátott medencékben termesztik. Az algák adott területre vetített biomassza-, szárazanyag- és fehérje, valamint hatóanyag hozam tekintetében messze felülmúlják a magasabb rendű élelmiszer-, takarmány- és gyógynövények hasonló paramétereit. Miután az algák a magasabb rendű növényekkel ellentétben kis összenergia ráfordítással, térfogatukhoz
képest nagy mennyiségű szerves anyagot képesek igen rövid idő alatt előállítani, ennek köszönhetően tökéletesen alkalmasak a biológiailag hasznos, értékes anyagok nagy mennyiségben történő gyors előállítására.
Közismert tény, hogy a NASA űrhajósai Spirulina algákból előállított készítményeket is fogyasztottak, melyeknek táplálkozási és gyógyászati értékeit igen sokoldalúan tárták fel. Ma úgy vélik a kutatók, hogy az algák a jövőben a mostaninál is jelentősebb és szélesebb körben ismert gyógyhatású táplálékokká fognak válni, és ezek egyike a Spirulina platensis.

Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.